A Maros hossza megközelítőleg 749 km, a magyarországi szakaszé ebből 48 km. Vizében a hazai halfajok jelentős része előfordul. Több bennszülött is él benne, mint a homoki küllő, a magyar és a német bucó, továbbá gyakori a védett kőfúró csík és a selymes durbincs. A védett puhatestűek közül gyakran találkozhatunk a lapos tavikagylóval és a tompa folyamkagylóval. A víz fölött nagy tömegben rajzik a tiszavirág és a dunavirág. Gyakori a sárgalábú folyami-szitakötő és a feketelábú folyami-szitakötő. A rovartani ritkaságok közül említésre méltó a fenékjáró poloska, a nagy karmosbogár és a négypúpú karmosbogár. A folyó hullámtere és szigetei sok helyen még igen vadregényesek, természetes állapotban fent tudtak maradni, galériaerdei értékes növény- és állatvilágának adnak otthont. A madarak közül Makó környékén költ a rétisas és a békászó sas. Makó határában létesült egy gémtelep, mely legnagyobbrészt szürke gémekből áll, de fészkel benne még bakcsó és kis kócsag is. A homokpadokon kis lile költ, ugyanitt láthatunk billegetőcankót, hegyi billegetőt, továbbá átvonul a haris is. A folyó hullámterének jellegzetes védett állatai a bánáti csiga és az európai nyelesszemű-légy, mely a Makói híd lábánál is megfigyelhető.
