A város legidősebb és legértékesebb fája, egy kocsányos tölgy (Quercus robur), melyet 1810 körül ültettek. Nevét onnan kapta, hogy Juhász Gyula makói tartózkodása során szívesen pihent meg a hatalmas lombkoronájának árnyékában. Törzsének kerülete 4,63 méter, magassága 30-40 méter, koronája 25 méter átmérőjű. Az előtte lévő márványlapon ez olvasható: „E tölgy árnyékában gyakran pihent meg Juhász Gyula makói tartózkodása idején.” A fát 1970-ben védetté nyilvánították.
