KEHOP-2.1.4-15-2017-00006

Makó és térsége ivóvízminőség-javító Projekt II.

Kedvezményezett neve: Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás

Projekt címe: Makó és térsége ivóvízminőség-javító Projekt II.

Projekt azonosító száma: KEHOP-2.1.4-15-2017-00006

Támogatás mértéke (%-ban): 84,136155%

Projekt II. szakasz Támogatás összege: 1 429 115 695 Ft

Projekt II. szakasz Összköltsége: 1 698 575 002 Ft

Projekt II. szakasz Elszámolható összköltsége: 1 698 575 000 Ft

Projekt II. szakasz projekt fizikai befejezésének határideje: 2021.08.30.

Projekt tartalmának bemutatása:

A lezárult KEOP-1.3.0/09-11-2011-0025 azonosító számú projekt szakmai-műszaki tapasztalatai, valamint a fenntartási időszakban zajló fokozott monitoring alapján olyan új tényezők merültek fel, melyek kezelése további többlet műszaki beruházások végrehajtását indokolja a térség biztonságos és hosszú távú, megfelelő minőségű és egészséges ivóvízzel való ellátása, az ellátott terület teljessé tétele, a gazdaságosabb üzemeltetés miatt.

Új, eddig ellátatlan területek vízellátásának kiépítése:

Igás (Makó): Távvezeték építése Földeákról, kb. 3 km DN 100 vezeték

Új körülményként (2013-as év közepén) merült fel, hogy a Makó városhoz tartozó Igás településrészt saját tulajdonban lévő létesítményeivel ellátó Vállalkozó a vízellátást nem tudja biztosítani. A lakosság vízellátása a Vállalkozásoknak nem kötelező feladata, így Igás településrészen előfordulhat, hogy hirtelen veszélybe kerül a vízellátás. Továbbá a külterületeken, tekintettel arra, hogy jelenleg nem a közüzemi ivóvízellátó rendszerek részei, rendszeresen – a jogszabályokban előírt – vízminőségi ellenőrzés nem történik. A javaslatban szereplő műszaki megoldás Igás településrészen élő 25 fő hosszú távú, egészséges ivóvízzel történő ellátását biztosítja.

Vízbázisváltás:

Királyhegyes kb. 300 m talpmélységű kút,

Földeák kb. 500 m talpmélységű kút

A vízbázisváltást indokolja, hogy a projekt szerződéskötését követően jelent meg az OTH ajánlás, amely az AOX értékre tartalmaz előírásokat. Az ajánlott érték maximum 25 µg/l, azonban az 50 µg/l érték elérésénél további vizsgálatokat, ill. beavatkozásokat ír elő az AOX tartalom csökkentése érdekében. A keletkező klórozási melléktermékek (pl.: AOX) képződése nagyban függ a nyersvízben található szervesanyag összetételétől, így következhetett be a vízkezelés során az ajánlott értéket magasan meghaladó AOX érték, amely gazdaságosan nem csökkenthető, így szükségessé válik más nyersvíz összetétellel rendelkező vízbázis szűrőzése. A javaslat szerint új kút fúrása lehetővé teszi új- kisebb szervesanyag-tartalmú rétegek szűrőzését, így a nyersvízoldalon, a technológián és a hálózaton jelentkező problémák egy lépésben válnak kezelhetővé. A fejlesztéseket megelőző vízellátás településenként 2-2 kútra alapozódott (kivéve Makó-Rákost), így a fejlesztések után Királyhegyest és Makó-Rákost, illetve Földeák és Óföldeák települések vízellátását is két-két kút biztosítja. A projektet megelőző vízellátási biztonság kialakítása és a projekt próbaüzeme során többször felmerülő és visszatérő vízminőségi problémák tartalék kapacitások kialakítását indokolják víztermelési oldalon is. A jelenlegi kutak életkora 30-40 év, a tervezett élettartamuk (50 év), amely után állapotuk romlására, vízadó képességük csökkenésére lehet számítani. A javasolt fejlesztések biztosítják, hogy a jelenleg a vízellátó rendszerenként rendelkezésre álló 2 db kút, kellő tartalékkal rendelkezzen. A javasolt kútfúrások nem jelentik a kapacitások bővítését.

UV és klórdioxid utófertőtlenítő beépítése a technológiákba és irányítástechnikában integrálása, online klór¬di¬oxid mérők beépítése.

Érintett települések: Makó, Kiszombor, Ferencszállás (Klárafalva), Földeák (Óföldeák), Maroslele, Királyhegyes (Makó-Rákos), Nagyér (Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti), Apátfalva (Magyarcsanád), Csanádpalota (Kövegy), Nagylak

Az üzembe helyezett technológiáknál jelenleg kiépített klórgáz vagy a vízátadásnál nátrium-hipokloritos hálózati utófertőtlenítés, a próbaüzemek során a szolgáltatott víz organoleptikus (íz és szag) tulajdonságait kedvezőtlenül befolyásolta. A fogyasztók részéről rendszeres visszajelzés érkezett a kellemetlen érzékszervi tapasztalatokról. Figyelembe véve a nyersvíz oldalon jelentkező magas szervesanyag-terhelést, a technológiákat elhagyó szolgáltatott vízre klór-dioxid és UV fertőtlenítő berendezések beépítése szükséges. A klór-dioxid és az UV fertőtlenítési technológiák kiépítése növeli a vízellátás biztonságát, mivel kiegészítő védelmet nyújt az olyan bakteriális szennyezések esetén, amelyek érzéketlenek a klór és származékaival szemben.

Az ivóvízminőség javítása érdekében a másodlagos hálózati szennyeződés kialakulásának megakadályozására a próbaüzemi tapasztalatok alapján szükséges az elavult hálózatok további korszerűsítése. A korábbi KEOP projektben elkészült, veszteségfeltáró tanulmány alapján a legnagyobb vízveszteséggel rendelkező hálózatokon, további hálózatrekonstrukció a vízveszteség csökkentése szempontjából is indokolt.

Hálózatrekonstrukció:

A meglévő hálózaton végzett ivóvízminőség javító beavatkozás, elavult magas vízveszteséget jelentő vezetékszakaszok és csomópontok cseréjével, beleértve a csőhálózat mechanikus tisztítását lehetővé tevő mosató helyek – tisztítóaknák – építését, valamint a körvezetékesítést az elszámolható költségek 20 %-áig tervezett. A hálózati rekonstrukció során megvalósítandó műszaki elemek: - elavult vezeték szakaszok cseréje azonos kapacitású, korszerű anyagú csövekkel; -elavult csomópontok cseréje.