KÜLKAPCSOLATOK

 
Makó több határon túli magyar és külföldi településsel ápol jó kapcsolatokat, lehetővé téve ezáltal a kapcsolattartást és együttműködést ezen városok polgárai között az élet minden területén. Biztosítja a helyi közösségek kölcsönös barátságának, megértésének és fejlődésének feltételeit. Továbbá támogatja az európai közösség gondolatát a polgárok szabadságának és a kulturális értékek tisztelete jegyében. A kulturális, oktatási és művelődési együttműködés mellett nagy hangsúlyt kapnak a gazdasági kapcsolatok.

A szerb Kisorosszal/Rusco Selo és a romániai Bodófalvával 1997 óta tartunk kapcsolatot. Ezekkel a településekkel baráti kapcsolatokat ápolunk azóta is, évente meghívást kapunk a Bodófalvi Napokra.

További városokkal tervezzük már meglevő kapcsolataink kiszélesítését és erősítését: Martinsicuro olasz várossal 2005-ben került sor testvérvárosi együttműködés aláírására. Az USA-beli Maumeeben is járt már delegációnk kapcsolatépítés céljából. A romániai Lugos és városunk között már több alkalommal sor került kölcsönös látogatásokra.

Külkapcsolatok: Ada, Csíkszereda, Zselíz, Jasło, Kyriat Yam, Xinyang, Nagyszentmiklós, Radomsko, Rheine, Kisorosz, Atca, Bodófalva, Martinsicuro, Maumee, Lugos

Ada (Szerbia)

Ada község Kelet-Bácska középső részén fekszik, a Tisza folyó jobb partján. Zenta, Csóka, Törökbecse, Nagykikinda és Topolya határolja. Területe 22 860 ha, az ide tartozó öt településen összesen 18 994 lakos él.
A község központja Ada, nagyságrendben kisváros, amelynek 10 547 lakosa van, és szinte összenőtt a tőle délre elhelyezkedő, 6786 lakosú Mohollal. A közigazgatási területhez tartozik még az Ada város központjától 8 km-re levő Valkaisor, melynek mindössze 234 lakosa van, és körülbelül 20 km-re van Törökfalu a maga 1038, valamint a 389 lakosú Völgypart.

Ada település elődjének tekinthető XVII. század végén létezett Petrina. A település később a Sziget nevet viselte, de a Temesi bánság 1723-ból származó térképen már feltűnik az Ada-Hatta név. A XIX. Század folyamán indult meg a település lendületes gazdasági és társadalmi fejlődése, és 1836-ban az Osztrák-Magyar Monarchiától már vásárvárosi rangot, és így saját címert is kapott.

A település honlapja: http://www.ada.org.rs/index.php/hu

Csíkszereda (Románia)

Csíkszereda város Romániában, Hargita megyében található. Csíkszék, majd 1878-tól Csík vármegye, ma Hargita megye székhelye, 1971 óta municípium (megyei jogú város).

2011. október 31-én 38.966 lakossal rendelkezett. A Székelyföld nevű kulturális régió területén, Erdélyben, a Csíki-medence középső részén fekszik. Környéke már a bronzkor idején is lakott volt, ám első írásos említése 1558-ból származik.1968 óta tartozéktelepülései: Hargitafürdő, Csiba és Zsögödfürdő. Ismertségét többek közt a hozzá tartozó Csíksomlyó területén évenként sorra kerülő Pünkösdi búcsú, jelentős jégkorongcsapatának, valamint országszerte kedvelt sörének hírneve okozza.

A település honlapja: http://www.szereda.ro

Zselíz (Szlovákia)

Zselíz városa Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában található. Már az őskorban lakott hely azonban a településről az első írásos emlék 1075-ből származik; fellendülése a XIV. és a XV. században indult be. A XVI. század második felében Bars vármegye egyik legnagyobb és legjelentősebb mezővárosa volt. A török megszállás után a lerombolt város egészen 1854-ig az Eszterházyak tulajdonát képezte - a család zenetanítójaként 1818 és 1824 között itt élt Franz Schubert.

A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után 1923-tól járási székhely lett. A 60-as évek elejéig agrárjellegű, ekkor azonban megkezdődött az iparosítása - többek között téglagyár, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek. Építészeti vállalatok valamint borászati üzem létesült. A város 1960-ban kapta meg a városi rangot. Lakosainak száma 2011-es adatok alapján 7186 fő.

A település honlapja: http://hu.zeliezovce.eu

Jasło (Lengyelország)

Jasło városa Lengyelország dél-keleti vidékén fekszik, 50 km-re a szlovák-lengyel határtól, a Wisloka, Ropa és Jasiolka folyók által közrezárt területen. A város fontos kommunikációs csomópont. Az első írásos emlék, amely Jasielt (a mai Jasłot) mint települést említi, a Koprzywnica kolostor alapító okirata 1185-ből. 1262-ben Boleslaw Wstydliwy király kincstárt alapított Jasłoban és udvari támogatást nyújtott. Ez nagyon kedvezően hatott a falu fejlődésére, amely ráadásul a főbb kereskedelmi útvonalak kereszteződésében helyezkedett el. 1365-ben Kazimierz Wielki király megadta Jasłonak a városi rangot és valamivel később az adómentességet.
A város központja középkori jellegű, sajnálatos módon azonban nem maradtak ilyen épületek és értékek az újkor számára. 1474 a tragédia éve . Jasłot magyar invázió rombolta le. A város újjáépítését a Wladyslaw Jagiello király által adományozott 5 évre szóló adómentesség tette lehetővé.
Az elkövetkező századokban járvány és tűzvész mért a városra súlyos csapást. A XIX. század végén, XX. század elején olajt fedeztek fel a térségben és bányákat nyitottak, ami magával hozta a gazdasági fellendülést. 1859-ben Ignacy Lukasewicz megépítette itt a világ első kőolaj finomító üzemét és a petróleum lámpa megalkotásával világhírnévre tett szert.

A II. világháború után 1945-ben kezdődött meg a város újjáépítése.

A település honlapja: http://www.um.jaslo.pl

Kyriat Yam (Izrael)

Kiryat Yam Izrael észak-keleti részén fekvő tengerparti város. Haifai körzethez tartozik. A település Izrael létrejötte után nem sokkal kezdett el benépesülni. Az első házak 1940-ben épültek fel. A település lélekszáma alapján középvárosnak tekinthető. A betelepülők közül sokan érkeztek a Szovjetunióból, Észak-Afrikából, és Etiópiából.

A település honlapja: http://www.kiryat-yam.muni.il

Xinyang (Kína)

A több mint 7 millió lakosú település, Xinyang Közép-Kínában, Henan tartomány déli részén fekszik. 2 kerület és 8 megye alkotja Xinyangot. A két kerület közül Shihe kerületével kötött városunk együttműködési megállapodást.

Nagyszentmiklós (Románia)

Nagyszentmiklós a határ közelsége miatt Temes megye legdinamikusabban fejlődő kisvárosa, a mérsékelten kontinentális éghajlatú, jellegzetesen alföldi település. Hajdan ikertelepülés volt: Szerbnagyszentmiklósnak nevezték, hozzá ragasztott részét pedig Németnagyszentmiklósnak.
Valamikor ugyanis főleg szerbek lakták; most a lakosság többsége román, de szerbeken és németeken kívül élnek itt magyarok és bolgárok is. Lakosainak száma a 2004-es adatok szerint 13298 fő. A legutóbbi népszámláláskor a lakosság nem egészen 10%-a vallotta magát magyarnak.
A település a legrégibb idők óta a csanádi püspök birtoka volt. Lakosai a 16. század közepétől szerbek voltak. A török kiűzése után a helység neve belekerült a csanádi püspöki birtoklajstromba.1724-ben kincstári tiszttartósági székhely lett. 1752-ben 40 német család költözött ide, magvát alkotva a későbbi Németnagyszentmiklósnak.

1781-ben a kincstári jószágok elárverezése alkalmával a Nákó testvérek, Kristóf és Cirill vásárolták meg. Ettől kezdve a gróf Nákó család volt a földesura. Ma is látható a Nákó kastély, amelyet Nákó Kálmán építtetett 1864-ben.

A település honlapja: http://www.sannicolau-mare.ro

Radomsko (Lengyelország)

Az 50 ezres lakosú Radomsko Közép-Lengyelországban fekszik. Az új közigazgatási beosztás szerint Lóđz vajdasághoz tartozik; járási központ, így a helyi közigazgatás, gazdaság, kultúra és oktatás központja sok község számára.

Kapcsolatai Magyarországgal már nagyon régiek: a XIV. században éppen Radomskoban született az a döntés, hogy a lengyel trónra magyar királylány, Hedvig kerüljön. A lengyel-magyar barátság hagyományai nagyon élénkek, az ottani baráti társaság egyike a legaktívabbaknak.

A település honlapja: http://www.radomsko.pl/index.php

Rheine (Németország)

Rheine Németoszág Északi-Rajna-Vesztfália tartományban található az ország Észak-nyugati részén. A település az ősidők óta lakott. A városi oklevelet 1327-ben kapta még. A település a harmincéves háború végén majdnem teljesen leégett.
Az iparosodáskor a textilgyártás volt a húzó ágazat. Mára a gépgyártás és a szolgáltató ipar vált a gazdaság meghatározó elemévé.

A település 15 körzetből áll. Lakossága a 2014-es évben 73.944 fő volt.

A település honlapja: www.rheine.de

Kisorosz (Szerbia)

Torontáloroszi avagy Kisorosz település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Nagykikinda községben található. A település a 2011-es népszámlálás szerint 2813fős lakossággal rendelkezett.
Torontáloroszi nevét a középkorban Oroszi néven említették az oklevelek.
A falu már a XIV. század elején létezett. Az 1332–1337–ból származó pápai lajstromban már följegyezték Oroszi néven. A hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1717. évi kincstári összeírásban Horoschin néven a becskereki kerületben találjuk 10 lakott házzal. 1767-ben németeket, majd 1776-ban magyarokat telepítettek ide Szeged környékéről: Makóról, Apátfalváról és Dorozsmáról.

Az I. világháború után Vajdaságot a SzHSz Királysághoz csatolták. Az ország szegény vidékeiről szláv nemzetiségű kolonistákat, önkénteseket telepítettek szerte Vajdaságba, köztük Kisoroszra is.

A település honlapja: http://www.kikinda.org.rs

Atca (Törökország)

Atca Sultanhisar egy külterületi városrésze. A település Törökország Dél-nyugati részén található. Már a helléneknél lakott volt a település mely később az ókori Róma része volt. Maga a település 1270-ben került megalapításra, mely az Ottomán birodalom része lett.
Atca lakossága 7.600fő körüli mellyel nagyobb, mint maga Sultanhisar. A település növénytermesztéséről híres. Ebből is kiemelkedik az eper termesztés. Az évente megrendezésre kerülő eper fesztivál nagy tömegeket vonz a településre.

Bodófalva–Igazfalva (Románia)

Igazfalva községközpont Romániában, Temes megyében, a Bánsági régióban található. A község lélekszáma 2659 fő (2011).
Létezésének legrégebbi írott emléke 1454-ből való, amikor az aradi káptalan Hunyadi Jánost, a turdi kerület birtokába, amelybe Alsó- és Felső-Igazfalva is tartozott, beiktatta. A korábban elnéptelenedett falut 1890-es években telepítették újjá, jórészt a 200 km-re fekvő Vésztő lakosai települtek be. A szülőfalujukhoz ragaszkodó vésztői nincstelenek közül a legnehezebb években, 1893-ban indult el 69 család a Krassó-Szörény megyei Igazfalvára. Erre az 5752 kat. holdon létesített kincstári telepítvényre köröstarcsaiakkal, gyomaiakkal, békésiekkel együtt kerültek a vésztőiek.
Nagybodófalva (helyi nevén Bodó vagy Bodófalva, románul Bodo) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében található.
A Földművelésügyi Minisztérium telepítette 1892–1894-ben, a temesrékasi kincstári uradalom kivágott erdejének a helyére, 89 kisperegi és 66 makói református magyar családdal. Nemsokára több makói család visszaköltözött, helyükre más bánáti falvakból érkeztek telepesek. 1903-ban 30 családját Bálincra költöztették.
Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1945 és 1982 között újabb 72 család költözött be a faluba, kétharmaduk a Székelyföldről, egyharmaduk a Zsil völgyéből. Az 1980-as években a lerombolandó falvak listáján szerepelt.

Martinsicuro (Olaszország)

Martinsicuro község Olaszország Abruzzo régiójában, Teramo megyében található. A megye északkeleti részén fekszik. Lakossága 13400 fő körül van. Területén a római korban Truentum városa feküdt. A mai település a 14. században alakult ki. A 19. század elején, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust előbb Colonnella része lett, majd 1963-ban önálló község.

A település honlapja: http://www.martinsicuro.gov.it/hh/index.php

Maumee (Amerikai Egyesült Államok)

Maumee városa Ohio államban Lucas megyében található. Lakossága 14100fő körül van.

Történelem és növekedés ez a két szó, amely a legjobban leírja Maumeet. A kisváros varázsát továbbra is történelmi központ jelenti, míg az Arrowhead Business Park tükrözi a térség jelentős bővülését mely az elmúlt években történt. Ez az egyik leggyorsabban növekvő település Toledo külvárosában. Könnyű az eljutás Toledoba mivel az autópályáknak hála Toledo csak pár percre van. Maumee hírnevét, oktatási rendszere is növeli, iskolái ugyanis a legjobbak délnyugat Ohioban.

Település honlapja: http://www.maumee.org

Lugos (Románia)

Lugos municípium Romániában, Temes megyében található. A település lakossága 39314fő a 2011-es népszámlálás alapján.
Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még Lucasként olvashatunk róla. Az itt álló XIV. században felépített várat a karlócai béke hatályba lépését követően semmisítették meg. Fontos momentum volt történelmi szempontból, amikor a császári seregek fölött a törökök döntő győzelmet arattak. A XIX. században a románok megtartották első népgyűlésüket, amikoris autonómiájuk kiharcolásáért szálltak síkra. 1849-ben a honvédseregekre mértek döntő vereséget a császáriak. Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de jelentős a román, német, szerb és szlovák nemzetiségűek számaránya is.
1992-es adatok viszont már arról árulkodnak, hogy a románság került számbeli többségbe, a magyarok a németek a cigányok és egyéb nemzetiségűek számaránya azonban továbbra sem elhanyagolható.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Krassó-Szörény vármegye székhelyét.

A település honlapja: http://www.primarialugoj.ro/index.php