KÖSZÖNTŐK
KEDVES LÁTOGATÓ!
Köszönjük, hogy érdeklődésével megtisztelte településünket. Remélem, hogy olyan információkat talál, melyek kíváncsivá teszik, hogy meglátogassa településünket és információt kap a Dél-Alföld eme szegletéről, melyet a Hagyma fővárosaként is szokás emlegetni. Településünk múltja, jelene, jövője ugyanakkor sokkal többet rejt. Az új városvezetés egy új korszakot indított el Makó életében 2014 októberétől.
A múlt igen távolra nyúlik vissza, mivel már az őskorban is lakott volt ez a térség, köszönhetően jó elhelyezkedésének. Első írásos említése 1247-ből maradt fenn, amikor a település helyén folyami átkelő jött létre. Szerepe a karlócai béke után nőtt meg, 1730-tól Csanád vármegye székhelye lett. 1890-ben népessége alapján a történelmi Magyarország tizenkettedik legnagyobb városa volt. Bár fő megélhetési forrása a kezdetek óta a mezőgazdaság, szellemisége is igen jelentős. Kulturális élete a 20. század elején volt a leggazdagabb, amikor a városban élt és tevékenykedett József Attila, Juhász Gyula és Móra Ferenc is.
A rendszerváltás után a város fokozatosan vált egyre élhetőbbé, vonzóbbá a befektetők és a turisták számára.Makó főként a makói hagyma révén ismert, ami hungarikum, de turisztikai vonzerejét növeli, hogy Magyarország legvirágosabb városa címet is többször elnyerte. Legfőbb vendégcsalogató eleme azonban a termálvíz, amelyet a fúrások 1956-ban juttattak felszínre. A Termál- és Gyógyfürdőt az évtizedek alatt folyamatosan bővítették, 2012 januárja óta pedig teljesen új épületegyüttessel, wellness-, gyógy- és élményelemekkel várja az idelátogatókat. A gyógyvíz jótékony hatásait a Marosból származó gyógyiszap egészíti ki.Épített környezetünk emlékei, a város látnivalói, programjaink és rendezvényeink híven tükrözik értékeink megbecsülését. Makó városa egyedülállóan, számos Makovecz Imre Kossuth-díjas építész, a magyar organikus építészet egyik meghatározó képviselője által tervezett építménnyel büszkélkedhet. Nyitott, kezdeményező, pezsgő közösségi, társadalmi élet jellemző ránk. Az itt élők büszkék arra, hogy nálunk még fellelhetők a régi alapértékek. A család és a munka szeretete valamint az erkölcsi alapértékek az elmúlt századok során biztos alapot jelentettek Makó fennmaradásához és fejlődéséhez. Napjainkban ezekhez az értékekhez visszatérve merítünk erőt a megújuláshoz, az előttünk álló feladatok megoldásához.
Farkas Éva Erzsébet
Makó polgármestere
TISZTELT LÁTOGATÓ!
Makó számomra nem csupán egy város a térképen, hanem az otthonom. Itt születtem, itt jártam iskolába, itt érettségiztem, és ma is itt élek a családommal. Ezért Makó múltja, jelene és jövője nem csupán közéleti feladat, hanem személyes felelősség is számomra.
Városunk évszázadok óta meghatározó szerepet tölt be a térség életében. Gazdag történelmi öröksége, a hagymatermesztés hagyománya, a Hagymatikum, a Maros közelsége, valamint kulturális és közösségi értékei mind hozzájárulnak ahhoz az egyedi arculathoz, amelyre méltán lehetünk büszkék. Hiszem, hogy ezek az értékek nemcsak múltunk részei, hanem jövőnk építőkövei is.
Makó mindig is olyan település volt, amely képes volt megőrizni hagyományait, miközben nyitott maradt a fejlődésre és a megújulásra. A város történelmi jelentősége, polgárainak szorgalma és összetartása, valamint a jelen fejlesztései egyaránt azt bizonyítják, hogy Makóban megvan az erő és az akarat a további gyarapodáshoz.
Országgyűlési képviselőként különleges megtiszteltetés számomra, hogy egy olyan közösséget szolgálhatok, amelyet gyermekkorom óta ismerek. Ismerem a város utcáit, intézményeit és hagyományait, de mindenekelőtt ismerem az itt élő emberek örömeit, kihívásait és céljait. Ez a személyes kötődés adja munkám alapját és hitelességét.
Meggyőződésem, hogy Makó jövője a helyi közösség erejére, értékeire és összefogására épülhet. Ezért a jövőben is azon dolgozom, hogy városunk és térsége tovább fejlődjön, még vonzóbb otthont biztosítson az itt élőknek, és méltó módon őrizze meg mindazt az örökséget, amelyre közösen építhetjük a következő generációk jövőjét.
dr. Ferenczi Gábor
országgyűlési képviselő
