Belvárosi Református Templom - Makó

Makó város 800 éves múltjában több felekezet is nagy szerepet játszott. Ez időben a hitközösségek összetételét tekintve katolikus, ortodox keresztény, zsidó és református volt jelen. Ezen felekezetek mindig külön-külön városrészekre telepedtek le. A településen belül Szentlőrinc volt a reformátusok által lakott faluszerű egység.

A reformáció idején a makóiak több mint fele áttért a református hitre. 1835-re a reformátusok lettek jelen legnagyobb számban a városban. Szentlőrinc városrészben az általuk emelt templom köré épült ki a református városrész. A mellette fölépült Nagy Oskola (a mai Kálvin Téri Református Általános Iskola) a környék vallásmegújító közösségének szellemi központja lett. Lelkészeket és református magisztereket nevelt.

A török kiűzése utáni években a visszatelepült makaiak egy egyszerű, sárral tapasztott, vesszőfalú templomot építettek. A felekezet történetében 1765. március 17-e hozott nagy változást, amikor Szikszai György megpályázta a megüresedett tiszteletesi helyet, és a makóiak lelkésze lett. Fő céljai között szerepelt egy szilárd, nagyobb templom megépítése. Megszerezte az engedélyeket a városnál, a megyénél és a helytartótanácsnál, és a pénzbeli adományok gyűjtésének köszönhetően már 1774-ben állt a templom, amely új nyeregtetős, alaprajzát tekintve téglalap alakú épület volt. A templom építése mellett a felszereléséről is gondoskodni kellett. Sorra kerültek a templomba a makói polgárok adakozásából a különböző kelyhek, ónkannák, végül a keresztelőmedence és kanna vörös rézből, arannyal futtatva - mindez jól mutatja, hogy Szikszai György mennyire fel tudta ébreszteni a gyülekezetben az áldozatkészséget. Azonban 1781. szeptember 12-én a nagyhídi tűzben a templom épülete leégett, ahogy a paplak és az iskola is. A tűzkárok ellenére a templomot még abban az évben ismét használható állapotúvá tették. Az elmúlt évszázadokban bővítették: orgonával, több haranggal is felszerelték, és néhányszor felújították a református városrész egyik szimbolikus épületét.

Az 1774-ben készíttetett eklézsia kehely az idők folyamán ismeretlen helyre került, és sokáig azt hitték megsemmisült a tűzvészben. 2015-ben egy magánszemély hozta be a József Attila Múzeumba, felajánlva megvásárlásra az értékes aranyozott réz kelyhet. 2016-ban a Nemzeti Kulturális Alaptól nyert támogatásból tudta az intézmény megvásárolni. A kegytárgy nagyon rossz állapotban került a múzeumhoz. Az aranyozás lekopott és a felső és alsó részből álló kehely nem jól illeszkedett egymáshoz. Varjú András fémrestaurátor-muzeológust kérték fel a műtárgy restaurálására, amellyel 2017-re el is készült, így a Reformáció 500. évfordulója alkalmából már Makó közössége is megtekinthette. Az ünnepségek után a „Küzdelmes évszázadok” című állandó kiállításába lett elhelyezve. /Leltári száma: 2016.33.1./A szépen megmunkált, barokkos jegyeket viselő kehely talpazatán körkörösen, a következő felírat olvasható két sorban elrendezve:

„A Makai Réforl Ekklésiá-ban lévő ISTEN Dícsőségére az Híveknek ada-Kozásokból csináltattot 1774dik EsSztendőb. Solt XXXiii ; 20 A JEHOVA a mi segítcségünk és Paizun.”

A téglából épült, fehérre meszelt szószék, katedra helyett 1801-ben Erdődi Pál (1759–1804) makói asztalos művészi tervezésűt készített. Harang alakú lábazatát palmettás levelek vették körül, a hangerősítő koronát harangvirág, mellvédjén faragott empir füzérek díszítették. A hangvetőt négy barokkos kovácsoltvas elem tartja. Eredetileg vörös, zöld és aranyszínű lehetett; később fehér, kék; jelenleg fehér és arany színezésű. Följárata a templom belsejéből, az úrasztal mellől indult, később megemelték, és külső följárót alakítottak ki.

A padsorok Joó Sámuel makói asztalosmester munkái. Oldallapjait szalagcsoportból kinövő faragott babérfüzér díszíti. Az egyik pad előlapján: A Makói Re[formátus] Sz[ent] Ekklésia készíttetett Joó Sámuel Asztalosmester által DVCCCXXIX dik esztendőben. Szent Jakab hava 7. napja fölirat olvasható (1829. júl. 7.). A szószék és a padsor védett műemlék.

A Három úrvacsorakehely és az úrvacsoratányér nemes egyszerűségű, finoman cizellált kivitelű alkotás. Szentpéteri József (1781–1862) korának legelismertebb ötvösművésze, alkotásai Makón is féltett kincsek. Születésének 200. évfordulóján a Budapesti Történeti Múzeumban, a teljesség igényével készült kiállításán, makói műveit is bemutatták. Széchenyi István többször járt nála, angol vendégeit is elküldte hozzá. Kossuth Lajos az Első Iparműkiállítás eredményeit összegző jelentésében foglalkozott Szentpéterivel: „a hazafikebelnek fáj, midőn a művész Szentpéterit ezüstkanalat látja kovácsolni”. Maga is református volt, a református egyházaknak szinte anyagárban dolgozott. Az 1820-as években – amikor makói alkotásai is keletkeztek – a klasszicizmus stílusjegyei jellemezték munkáit.

Erzsébet- és Horthy-harangok

Az első világháború miatt a harangokat elszállították és hadászati célokra beolvasztották őket. Az egyház csak két harangot tudott a templom rendelkezésére bocsátani, az újvárosi református templomnak pedig csupán egyet. Mivel a háború utáni években az árak felmenőben voltak, és további harangok árát nehezen tudta volna finanszírozni a közösség (ráadásul a mennyezetet 1936-ban teljes egészében kicserélték), sokáig maradt ilyen állapotban a templomtorony. Ekkor újabb adomány érkezett, Bálint Nagy József és felesége Nagy György Erzsébet felajánlottak négy vagon búzát a terv finanszírozására. A feleség neve alapján nevezték el később Erzsébet-harangnak. A 14 q 30 kg súlyú harangot Budapesten öntötték. Felirata: ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS A HÍVŐ LÉLEK ÉPÜLÉSÉRE A MAKÓI REFORMÁTUS EGYHÁZ RÉSZÉRE KÉSZÍTTETTÉK NAGY JÓZSEF ÉS NEJE NAGY GYÖRGY ERZSÉBET SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ ÁLTAL BUDAPESTEN AZ ÚRNAK 1924. ÉVÉBEN. A harang 1924. december 20-án érkezett meg Makó városába, s a következő nap délelőttjén már föl is avatták. A házaspár emlékének a templomban egy emléktábla is adózik.

Három évvel később, 1937. október 4-én, a szintén adományokból öntött Horthy-harangot Dr. Baltazár Dezső püspök szentelte fel. A harang fölirata: Fönt: „ADJATOK AZ ÚRNAK, AZ Ő NEVÉNEK DICSŐSÉGET, IMÁDJÁTOK AZ URAT AZ Ő SZENT HAJLÉKÁNAK ÉKESSÉGÉBEN” SOLT. XXIX. 2. Alatta: ISTEN DICSŐSÉGÉRE, / A NEMZETI MEGÚJHODÁS VEZÉRÉNEK / NAGYBÁNYAI VITÉZ HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ TISZTELETÉRE / A MAKÓI REFORMÁTUS EGYHÁZ KÖZHASZNÁLATÁRA ÖNTETTÉK / DR. VITÉZ GALAMB SÁNDOR FŐGONDNOK, SZIRBIK SÁNDOR LELKÉSZ, DR. BÁNFFY JÓZSEF / B. NAGY FERENC, K. NAGY KÁROLY, NAGY IMRE ISTVÁN, NAGY GY. JÓZSEF, TŐZSÉR LAJOS PREZSBITEREK / BORBÁS JÓZSEF ÉS CSALÁDJA, B. SZŰCS ANTAL, CSALA FERENC / CSORBA JÁNOSNÉ, DR. DIÓSSZILÁGYI SÁMUEL, GALAMB JÓZSEF AMERIKA / DR. GALAMBOS IGNÁCNÉ, DR. KUTHY EMILNÉ, ÖZV. KÚSZ FERENCNÉ, ÖZV. MÁGORI JÓZSEFNÉ / ÖZV. MÁGORI MIHÁLYNÉ, MÁGORI SÁMUEL, ÖZV. MEGGYESI LAJOSNÉ, ÖZV. NACSA ANDRÁSNÉ, PATKÓS FERENC, DR. SZEDRESSY ÖDÖNNÉ, TÓTH ANDRÁS EGYHÁZTAGOK / NAGY KÁROLY ELNÖKLELKÉSZ, SZIRBIK SÁNDOR LELKÉSZ ÉS DR. VITÉZ GALAMB SÁNDOR FŐGONDNOK IDEJÉBEN AZ 1927-IK ÉVBEN Alatta: 1927 NO 1802 HARANGMŰVEK. A harang másik oldalán a kormányzó arcképe, fölötte jelmondata: „PUSZTULÁST KÖVETI A MEGÚJHODÁS” Alatta: HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ Alatta: ÖNTÖTT ENGEM BUDAPESTEN F N RINOKER ÁLTAL

A templom külső, déli oldalán épített kriptában temették el Etsedi Miklós, Szikszai Benjamin és Szőllősi Antal lelkészeket.

Szirbik Miklós (Makó, 1781. április 3. – Makó, 1853. október 10.) magyar református lelkész, Makó kiemelkedő lelkésze. Összegyűjtötte a Makó városának múltjára vonatkozó adatokat, e gyűjteménye napjainkban is értékes forrásként szolgál.

A Belvárosi Református Énekkar országos hírű volt. 1922-ben alakult, sikereit Cziriák Zoltán kántornak, a kiváló karnagynak köszönhette. Cziriák Zoltán 1892-ben született Kunhegyesen. Apja és nagyapja is kántortanító volt. A Debreceni Kollégiumban szerzett kántortanítói oklevelet. Előbb Kisújszálláson vállalt kántortanítói állást, innen került Makóra. Karnagyként szigorú volt, de rendkívüli türelemmel foglalkozott az énekkarral. Nagy hivatástudattal végezte munkáját. Levelezett Kodály Zoltánnal, közelebbi barátságba került Bárdos Lajossal.

Források:

Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc dr. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat. 2000.

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/pages/monografia_5/015_egyhazak.htm

https://web.archive.org/web/20080420094241/http://www.mako.hu/vallastortenetiprogram

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/pages/monografia_4/009_i_egyhazak_muveszetek.htm

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/CSMEE/Magyar/html/Mako6.html

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/index_3.htm

REFORMÁTUS ÓTEMPLOM

(Kálvin tér, 1774, barokk, műemlék)

Makó református lakossága a 17. század végén, Szentlőrinc városrészben, a mai református ótemplom környékén telepedett meg. A városrész első temploma – mint a korabeli házak mindegyike – még vályogfalú volt. Az ótemplom építését Szikszai György prédikátor kezdeményezte. Az épület több szakaszban épült, és több mint ötven év alatt nyerte el jelenlegi formáját. 1772-ben engedélyezte a munkák megkezdését Helytartótanács, két év múlva, 1774-pedig már állt az egyszerű, nyeregtetős, torony nélküli épület. Néhány évvel később, az 1781-es tűzvészben a templom leégett. Az újjáépítés alkalmával készült el az első bővítés, a déli cinterem. A téglából rakott, masszív, de mégis elegáns torony – amelyről Szirbik Miklós prédikátor azt írta, hogy nála díszesebbet „kívánni és látni alig lehet” –, 1788-ban épült fel. Aranyozott gömbje a napsütésben messziről csillogott. 1790-ben a templomot kerítéssel vették körbe, amelynek négy sarkát bástyákkal erősítettek meg (1927-ben bontották le). A gyü-lekezet gyarapodása miatt 1828-ban építették meg az északi cintermet. A templom ekkor nyerte el végleges formáját.

Az épület a minden barokk pompától mentes. Fehérre festett falainak puritán dísztelenségét csupán az íves ablaknyílások és a fal síkját megtörő kifalazások (lizénák), valamint a koronázópárkány teszik némileg mozgalmassá. A torony díszesebb: élei lekerekítettek; a sisak téglából falazott, többszörösen tört vonalvezetésű. Az óraszerkezet is igen régi: 1788-ban készítette Veréb Péter kecskeméti mester. A mészkő ajtótokok és a díszes keményfa ajtók a kovácsoltvas tartozékaikkal 1857-ből valók. Az óra fölötti párkánynál gyalogjáró vezet körbe, itt teljesítettek szolgálatot a város tűzőrei.

A templombelső eredeti, kék színű, festett famennyezetét 1818-ban stukatúrozott födémre cserélték, és ekkor készült az első orgona is. A klasszicista díszítésű karzat három oldalról öleli körbe a szószéket (1801), a prédikátori széket, az úrasztalát és a keresztelői kutat (1830). A gyönyörűen faragott, copf stílusú padok mellett az úrasztala is Joó János makói asztalosmester remekműve. A templom négy harangját az első világháború idején beolvasztották. Ebből kettőt pótolt az egyház, kettőt pedig adományából készíttettek (Erzsébet-harang 1924, Horthy-harang 1927). 1939-ben, a Felvidék véráldozatmentes visszacsatolásának emlékére szintén közadakozásból készült el az új orgona.

A templom déli oldalán kis sírkert található. Ide temették el Etsedi Miklós, Szikszai Benjámin és Szőllősi Antal lelkészeket. A templom körül épült ki a szentlőrinci református városrész a Nagy Oskolával (1818), amely a város első emeletes középülete és a környék református oktatásának és szellemi életének központja volt, falai között számos lelkész és református magiszter nevelkedett.

Urbancsok Zsolt

Fotók: Mágori Dániel

Ugrás Makó Város hivatalos honlapjára:

Mako_logo_feher