Evangélikus Templom – Makó, Luther utca 2.

A római katolikus egyház megreformálására indított mozgalom elindítója Luther Márton 1517. október 31-én szögezte ki 95 pontból álló reformjavaslatait a wittenbergi vártemplom kapujára. Írásai a könyvnyomtatásnak köszönhetően rohamos gyorsasággal terjedtek el először a német nyelvterületen, majd Európa más országaiban is. Az evangélikusok csak a keresztség és az úrvacsora szentségét ismerik el; az úrvacsorát két szín alatt szolgáltatják ki. Templomaikban a reformátusokkal ellentétben oltárkép található.

Makóra – mint az Alföld többi településére is – a török kiűzése után települtek vissza az emberek. A gyorsan fejlődő település lakóinak többsége két nagy felekezethez, a reformátushoz és a római katolikushoz tartozott. Az evangélikusok Makó lakosságának mindig csak egy kis hányadát tették ki az évszázadok során, tagjai azonban elismertségnek örvendtek. Többségük kézművesként kereste a kenyerét, de a város hivatalnokai és vezetői között is akadtak. Közösséggé válásuk a 19. század elején kezdődött. 1903-ban Draskóczy Ede (1860–1935) lelkészsége alatt a régi imaház helyén fölépített új kőtemplom.

A templom kincsei

Acélharangok:

A híveket istentiszteletre 1854-től az ország első acélharangjai szólították be, ezeket a westfáliai Bochumból hozatták. A legnagyobb 13 mázsás, a második 7 mázsás, a legkisebb pedig 3 mázsás. Az elsőn a következő felirat olvasható: „Gass Stahl Fabrik von Mayer & Kühne von Bochum. 1854. Intse imára acél kebled gyarló kebelünket úgy, hogy erény és hit fénye ragyogjon felénk.” A középsőn ezt olvashatjuk: „Acsovszky Sámuel ajánlása. Érckebled keltsen hőn áldani, dicsérni az Istent.” A legkisebben pedig ez a fölirat található: „Magyarhon s makai ev. Egyház első acélharangja. 1854. Bánszky Márton ajánlata.

A templom belsejében csúcsíves kivitelű fenyőfa oltár áll, a szobrász ékítmények cibolyafából készültek. A szintén fenyőfából készített szószék nyolcszögletű, díszes baldachinnal és hátfallal ellátott. Sarkait faragott oszlopfejek díszítik. A végfejes padokból összesen 25 készült. 1913 óta belsejében egy 24 üveggömbös bronz csillár és falikaros lámpák világítanak.

Az 1930-as évek második felében élénk hitélet folyt. Draskóczy Ede 1935-ben bekövetkezett halála után helyére a presbiterek Brachna Gábor szegedi segédlekészt hívták meg. Ő több évig tanult és dolgozott az Amerikai Egyesült Államokban. Az Amerikában megismert, modern hitélet megszervezésén fáradozott. Táborokat szervezett középiskolás lányok, fiúk, felnőtt nők részére és neves teológiai tanárokat hívott meg előadónak. A konferenciát a Maros parton a régi hajóházban tartották. Amerikai származású feleségével a lélek felüdülése mellett a test fölüdülését is fontosnak tartották. 1936-ban útjára indította a Makói Evangélikusok Lapját. Három évfolyama jelent meg. Anyakönyvi és más helyi hírek mellett színvonalas cikkeket, elmélkedéseket is közölt. A fölpezsdülő egyházi életet jelzik a nőegylet, a leánykör és a serdülők csoportjának összejövetelei. Eladásokat, teaesteket tartottak, és az így befolyt összegből támogatták gyülekezetüket és a rászorulókat, mint például az árva gyermekek elhelyezését.

Napjainkban már csak 2-3 evangélikus család él városunkban. Rendszeres istentiszteleteket már nem tartanak a templomban. Ennek ellenére különleges építészeti-, egyházi, vallási emlékeink között tarjuk számon ezt az épületet.

Források:

Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc dr. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat. 2000.

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/pages/monografia_5/015_egyhazak.htm

https://web.archive.org/web/20080420094241/http://www.mako.hu/vallastortenetiprogram

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/pages/monografia_4/009_i_egyhazak_muveszetek.htm

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/CSMEE/Magyar/html/Mako6.html

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/index_3.htm

EVANGÉLIKUS TEMPLOM

(Vásárhelyi utca 25/a., 1903., neogót, helyi védettségű)

Míg a református és a katolikus népesség a török kiűzése után spontán tért vissza és telepedett meg ismét a városban, később a görögkatolikus ruszinokat és a zsidókat a püspök-földesúr telepítette le, addig az evangélikus vallásúak a 18. század végétől viszonylag kis számban, fokozatosan jelentek meg Makón. A legtöbben polgárosult iparosok és kereskedők voltak. 1812-ben alakították meg a helyi közösségüket, amely előbb a nagylaki, majd a tótkomlósi egyház filiája lett. Önállóvá 1853-ban váltak.

Első imaházuk (1812) a mai Gyöngy utcában, második már a jelenlegi helyen épült föl az 1830-as évek végén. Luther Márton születésének négyszázadik évfordulóján (1883. november 11.) határozták el, hogy imaházuk helyett új templomot építenek. Az 1885-től lelkésszé választott Draskóczy Ede áldozatos munkájának eredményeként a kis, alig több, mint négy-száz fős közösség húsz év alatt gyűjtötte össze a templom megépítéséhez szükséges összeget.

Az épület tervezője Bánszky Mihály budapesti műépítész, az építő a makói Kövecs Antal vállalkozó volt. A templomot 1903. december 13-án szentelte fel Sárkány Sámuel püspök. A neogót templom főtornya háromszintes. A klinkertéglával falazott sarkok és a belső részek kőporos vakolása teszi vizuálisan mozgalmassá a homlokzatot. A három-három féloszloppal díszített, befelé szűkülő (bellétes) kapu fölött rózsaablak. A középső szintet három keskeny csúcsíves ablak, a felső szintet pedig zsalus ikerablakok díszítik. A torony háromszögletű oromfalain óraimitáció látható. A sisak bádoggal fedett, csúcsán gömb és buzogány. A fő-homlokzat kiegyensúlyozott arányaihoz kiválóan hozzájárul a toronyhoz szorosan hozzáépí-tett két filigrán lépcsőtorony. Az oldalfalakat támpillérek és ikerablakok tagolják.

A templombelső egyszerű, egyhajós keresztboltozatos falai fehérre festettek. A fehér falak még hangsúlyosabbá teszik a nemes fából készült díszes, neogót berendezést, amelyre a pénzt a hívek adományaiból gyűjtötték össze. Az oltár faragott ékítményeit és a szószéket havasi cirbolyafenyőből készítették. Az oltárképen Krisztus mennybementelét és a tizenkét apostolt láthatjuk. A festmény a korábbi imaház oltárának központi eleme volt. A szószék nyolcszögletű, sarkain faragott oszlopfejekkel, díszes baldachinnal és hátfallal, szintén cirbolyafenyőből készült. A végfejes padokból huszonnégy háromméteres és egy másfél méteres készült, így a templomban százötven hívő számára volt elegendő hely. A karzat mellvédje és a huszonkilenc sípos orgona neogót szekrénye is ekkor készült. A falikaros lámpákat és az üveggömbös bronzcsillárt 1913-ban vásárolták.

A templomban az építtető Draskóczy Ede (1860–1935) lelkész emlékét, gránittábla őrzi.

Urbancsok Zsolt

Fotók: Mágori Dániel

Ugrás Makó Város hivatalos honlapjára:

Mako_logo_feher