Újvárosi Római Katolikus Templom - Szent László király Plébániatemplom – Makó, Vásárhelyi u. 57.

A hívő ember vallásosságát a hétköznapokban, valamint a vásár- és ünnepnapokon is megéli. Ez azonban eltérő lehet attól függően, hogy milyenek a család társadalmi gyökerei. Makón többségben vannak, akik számára a vallásosság megélése szinte kizárólag a hivatalos egyháztól meghatározott, népi elemtől mentes, a hittanórán és a vasárnapi miséken hallottak adják a lényegét.

A makói Újvárosi Római Katolikus Templom neogót stílusban épült 1913-ban. A templom a helyi felekezet vallási életének egyik központja.

Az egyházközösség életében a templom védőszentjének emléknapja az egyik legnagyobb ünnep. Újváros Szent László emléknapján, Június 27-én ünnepelte búcsúját. A búcsúra egyénileg is készültek. Általános, hogy nagy számban hívták meg a Makóról elszármazott rokonokat, ismerősöket, barátokat. A családok igyekeztek minél nagyobb számban megjelenni az ünnepi misén, majd rokonaikat ebéddel várták otthonukban. „Újvároson nem volt nagy búcsú, a templommal szemben csak két-három cukros sátor volt az egész.” A misén az ott lakók, elszármazottak és vendégeik vettek részt. Zarándokok vidékről nem érkeztek.

Érdekességei:

A kapuzat egyszerű kivitelű, az ajtó fölötti csúcsíves mezőben Szentháromságot ábrázoló szekkó kép található aranyozott mozaik háttérrel. Hatalmas rózsaablak került a torony és a kapu közé. Az épület belső tere kereszt alaprajzú. A hajót a szentélytől csúcsíves diadalív választja el.

Az építés minden pénzt felemésztett, így adományokból készült minden berendezése, valamint a színes üvegablakok is. A szentélyt, Szent László üvegablakát Lonovics László és Gyula földbirtokos, Szent Istvánt dr. Csepregi Imre eleki, 1931-től makói plébános; a kereszthajókét a Mária Szíve Társulat és a Jézus Szíve Társulat; az északi homlokzaton Szent Paulinát Návay Paulina, Xavéri Szent Ferencet Tóth Ferenc városi főpénztárnok, Szent Lajost Kayser Lajos prépost; a déli fronton Szent Mihályt Bánszky Mihály építési vállalkozó, Szent Józsefet Kiss József templomegyesületi választmányi tag, Szent Tamást Návay Tamás ny. főispán adományából készítették.

Kucses Imre makói asztalosmester kivitelezte a tetszetős padokat, egy-egy család 120 koronáért váltotta meg. A fő- és mellékoltárokat, a szószéket, a keresztelőkutat és a Szent Antal-szobrot Lewisch Róbert szobrász és oltárépítő szombathelyi egyházi műipari intézete készítette. A csúcsíves főoltár a főhomlokzat hármas tagolását követi, rajta Szent László oltárképpel. A kereszthajó délkeleti falán a Jézus szíve oltárt „Fölajánlotta özv. Igaz Józsefné született Balogh Klára és fia Igaz Ferenc és Czene Julianna nejével. 1913”, az északkeletinél a Szűz Mária oltárt „Fölajánlotta Dégi Imre és neje Horváth Erzsébet. 1913.” A többi mellékoltár későbbi. A diadalív melletti Szent Vendel oltárt özv. Dégi Andrásné készíttette 1934-ben. Ez az oltár szolgál szembemiséző oltárként, az oltárkép eredeti helyén függ. Fájdalmas Szűz Mária tiszteletére a kórus alatt Börcsök Etelka emelt oltárt szintén 1934-ben. Szemben a Szent sír oltár. Szobrok a templomhajóban: Szent Antal, Szent Teréz, Assisi Szent Ferenc, Szent Anna Máriával. Márványtábla hirdeti: „AZ ORGONÁT ISTEN DICSŐSÉGÉRE ADOMÁNYOZTA ÖZV. DÉGI IMRÉNÉ SZÜLETETT HORVÁTH ERZSÉBET 1936-BAN.”

A templom nagyméretű, helyi viszonylatban külső és belső megjelenésében sikerült neogótikus alkotás. Nem követi a középkori gótika káprázatos gazdagságát, mindenképpen a 20. század leegyszerűsített formavilága és mértéktartása jellemző rá.

Az Újvárosi Római Katolikus és Református Templom helyén terült el a régi vásártér, amelyet – Újváros létesítőjéről, Kőszeghy László püspökről – László térnek neveztek el. Ennek közepére Simon Regina végrendeletének szellemében 1833-ban vörös márványból faragott, a Megváltó vasból öntött és aranyozott alakjával ellátott kőkeresztet állítottak. Fölirata: SIMON REGINA | LAKATOS JÁNOS | ÖZVEGYE | KÖLTSÉGÉN | ÁLLÍTTATOTT | MDCCCIII. A kánoni látogatás jegyzőkönyve szerint körmenetet ide nem vezettek, semmiféle ájtatosságot nem tartottak. Mivel az özvegy a templom pénztárának 200 forintnyi ércből való váltópénzt hagyott, a templom pénztára szükség szerint gondoskodott a kereszt díszes megőrzéséről. Az 1880. évi kataszteri térkép még eredeti helyén tüntette föl. Forgalomkorlátozó szerepe miatt a 19. század végén áthelyezték az újvárosi imaház mellé, a mai templomkertbe. Villámcsapás döntötte le; helyreállítását, kiegészítését 1961-ben Gajdos Dezső kőfaragó végezte.

Források:

Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc dr. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat. 2000.

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/pages/monografia_5/015_egyhazak.htm

https://web.archive.org/web/20080420094241/http://www.mako.hu/vallastortenetiprogram

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/pages/monografia_4/009_i_egyhazak_muveszetek.htm

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/CSMEE/Magyar/html/Mako6.html

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/index_3.htm

Fotók: Mágori Dániel