Fülkés Mária a makói Kálvária utcai Gazdaház homlokzatán.
Máriának szentelt búcsújáró helyekről hazahozott kegyképek és szobrok számára készítettek szekrényszerű, ún. Mária-házakat, melyeket a sarkos elrendezésű parasztszobák asztalszögletében, a szentsarokban állítottak fel. A népi vallásosság fontos jellemzője a közösségi jelleg, amely együtt jár egyfajta kifelé fordulással, ezt a fajta kifejező erőt láthatjuk a makói gazdaház homlokzatára elhelyezett fülkés Mária szoborban.
A házat különösen maradandóvá teszi a szoborfülkés oromzat, amely alföldi viszonylatban ritka, különösen a Szűzanya alakjával. A festett gipszszobor Máriát mint napba öltözött asszonyt ábrázolja. Lába alatt a hold, megtiporja a sátánt jelképező kígyót. Fején tizenkét csillaggal díszített barokkos korona, amely nemcsak a szeplőtelen fogantatásra utal, hanem arra is, hogy Mária királyné, a magyarok nagyasszonya, sőt napba öltözött asszony is. Bal kezét szívére teszi, jobbjában jogart tarthatott. A ház jól reprezentálja alapterületében a 19. század eleji népi építészetet, átalakítása után tömeghatásával, gondosan falazott tornácával a 19. század végi gazdag paraszti életmódot; értékét nagyban emeli népi szakrális jellege.
Források:
Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc dr. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat. 2000.
https://web.archive.org/web/20080420094241/http://www.mako.hu/vallastortenetiprogram
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/index_3.htm
