A tablón a Langó kápolnát láthatjuk.
Apátfalvát Királyhegyessel összekötő út mellett épített Langó kápolna. Melynek építéstörténetéhez egy legenda is kapcsolódik. A neogótikus kápolnát 1900-ban Langó Mátyás és felesége, Szigeti Rozália apátfalvi lakosok fogadalomból építtették.
Tízéves András fiuk lába váratlanul lebénult, s nem gyógyult meg többé. 1899-ben egy hatalmas vihar idején a gyerek eltűnt a tanyájukból, s csak hosszas keresés után talált rá egy segítségül hívott katona a Langó kereszt tövében. Langó Mátyás imái meghallgatásáért hálából építtette a kápolnát azon a helyen, ám a kisfiú térdgyulladása kiújulásába az építés évében belehalt. A kápolna előtt álló Langó keresztet Langó Mihály és felesége Balog Anna állíttatta 1866-ban, Isten dicsőségére. A kereszt a környék népes tanyavilágának kedvelt ájtatossági helye volt: pénteki és vasárnapi ájtatosságra itt gyűltek össze a környékbeliek, akik templomi misére nem jutottak el. Langó Mátyás alapítólevelében így rendelkezett: „Isten dicsőségére és a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére […] az apátfalvi határban, a makó-palotai és apátfalva-kiskirályhegyesi út találkozásánál, a délkeleti szegletben a Langó családom által alapítványozott vaskereszt háta mögött saját költségemen kápolnát építtetek arra a célra, hogy a vidék rkat. vallású tanyai lakosságának ájtatoskodási helyéül, az utasoknak viharokban némi menhelyül, az arra járó búcsúsoknak pedig üdvös betérőhelyéül szolgáljon.”
A kápolnát Szűcs János apátfalvi plébános 1900. augusztus 16-án, Havi Boldogasszony tiszteletére szentelte fel. Az építés évében készült a 16 téglaoszlopos kerítés is, melynek valamennyi pillérére vaskereszteket helyeztek. A helyiek sajátjuknak érezték és igen kedvelték a kápolnát, amely fehérre meszelt falával, színes üvegablakaival és szép arányaival valóságos ékszerként illeszkedik a tájba.
A kápolnában 1993-tól egy ideig nem miséztek, napjainkban ismét odazarándokolnak az apátfalvi hívek búzaszentelőkor és a kápolna búcsúnapján (Augusztus 5. Havi Boldogasszony napja). Búcsúján az apátfalviak ételt: bélest, pogácsát, kalácsot visznek magukkal, s körbekínálják egymást a kápolna udvarán, melyet kívül-belül virágokkal díszítenek.
Források:
Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc dr. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat. 2000.
https://web.archive.org/web/20080420094241/http://www.mako.hu/vallastortenetiprogram
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/index_3.htm
