Makón a görög szertartású katolikusok létszáma 1740-re olyan tekintélyes lett, hogy a hívek közössége és anyagi helyzete lehetővé tette, hogy egy imaház, majd néhány év elteltével templomot építsenek. A jelenlegi templomot 1778. október 13-án (ónaptár szerint október 1-jén) az Istenszülő oltalmának tiszteletére szentelték föl. Az építkezési költségekhez még Mária Terézia is hozzájárult.
A templom ikonosztáza az 1887-es évi átalakítása során nyerte el ma is látható formáját.
Puskás Bernadett művészettörténeti elemzéséből tudhatjuk, az ikonosztázion függőlegesen oszlopokkal 5 szakaszra osztott, két hangsúlyos vízszintes párkánnyal egy alsó és egy középső szintre tagolt, fent félkörívvel záródó szerkezet, amely felső záró szakaszának faragványaival a szentély diadalív nyílásához igazodik. Ünnepélyessége az erőteljesen plasztikus kialakításmódból fakad, ugyanis a Mária és Krisztus alapképeket magába foglaló középső három szakasz nagyméretű kerek oszlopaival előreugrik az ikonosztázion síkjából, mintegy diadalkapuzatot alkotva. Az ikonosztázion három liturgikus kapuja kapcsolja össze a külső és a belső szentélyzónát.
Szűz Mária alakja több helyen is megjelenik. A központi Királyi kaputól balra Mária, mint az ég királynője teljes alakos ábrázolása: felhőkön áll liliomos jogarral jobbjában, koronával, balján a gyermek Jézus a világgömbbel.
A Királyi kapu áttört faragású ornamentikája 3-3 képmezőt kapcsol össze egy-egy kapuszárnyon. A középső két mező az Angyali üdvözlet képpárja, Mária ill. Gábor arkangyal szerepelnek itt.
Források:
Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc dr. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat. 2000.
https://web.archive.org/web/20080420094241/http://www.mako.hu/vallastortenetiprogram
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/index_3.htm
