XIV. stáció

SÍRBATÉTEL

Iz 53,12

A Megváltó erőteljes életét szimbolizáló életfa mintegy alámerül a halált jelképező sötétségbe, de a halálban is élő marad. Jézus a kőkoporsóban állva magán viseli halálát okozó sebeit, de teste az élet színeitől fáklyaként ragyog.

A Jelenések könyve így ír: „…közepén állt a Bárány mintegy megölve.” (Jel 5,6) A szövegrész Deutero-Izajás énekére utal Isten Szolgájáról, aki a bárány megadásával fogadja el sorsát (Iz 53,7). Áll tehát Jézus a kőkoporsóban, mert holtában él. Belemerült a halálba, de legyőzte azt, az örök haláltól nem szenvedett vereséget. Sírba szállása győzelmét teszi nyilvánvalóvá: nem félt átadni magát annak az állapotnak, amellyel mi alig merünk szembenézni. Ő éppen ennek fogságából váltott meg minket. Fulget crusis mysterium – ragyog a kereszt titka.

Források:

https://szignum.hu/rolunk/boldogasszony-iskolanoverek

https://www.iskolanoverek.hu/kozossegben-elunk/kik-vagyunk/rendtortenet