V. stáció

CIRENEI SIMONNAL

Iz 56,6-7

„Amint… egynek tettetek…, nekem tettétek.” (Mt 25,40) A Szentírás szavai szerint a Cirenéből való Simont kényszerítették arra, hogy segítsen Jézusnak. Nem tudjuk, mit élt át eközben. Arról viszont bőséges ismeretünk van, hogy milyen változások történtek az emberek lelkében és életében, amikor közel kerültek Jézushoz. A kereszt közös hordozása, a segítség, hogy a másik kibírja a megpróbáltatást, kifejezheti a barátság, mint alapvető kapcsolat lényegét.

Cirenei Simon fehér gyolcsruhája arra utal, hogy ebben a helyzetben új élet lehetőségének küszöbén áll. Jó lélekkel meghozott áldozatát az Atya a kereszt oltárán konszekrálja és örök értékké teszi. A kép jobb felső sarkában az Atya keze nyúlik ki, elfogadva az áldozati ajándékot.

Jézus Krisztus, mint tanító áll mellette, aki személyes szeretettel, élete példájával az üdvösség forrása lesz számára.

Cirnei Simon mozdulata kettős jelentésű. Bal kezével a keresztet öleli át ugyanúgy, mint a Mester, jelezvény, hogy megadja az embernek járó segítséget, egyszersmind tanulékony tanítvány. Letakart jobbjával az isteni úr előtti köteles hódolatát fejezi ki (a bizánci udvar szertartása előírta, hogy a király elé a hódolat jeléül letakart kezekkel kell lépni).

A barát tesz így. Annak látja a másikat, aki ő igazi lényege szerint. Azt látja meg, azt szereti, azt tiszteli a másikban, ami igazi lénye: földhöz tartozó halandó és éghez tartozó isteni méltóság.

Források:

https://szignum.hu/rolunk/boldogasszony-iskolanoverek

https://www.iskolanoverek.hu/kozossegben-elunk/kik-vagyunk/rendtortenet