IV. stáció

ANYJÁVAL

Bár 4,26

Az emberi találkozások mindig beteljesült pillanatok, a szeretet időtlen ünnepei. Ezért a találkozásokról szóló táblákon a háttérben mindig függőlegesen áll a kereszt, miként a XII. állomás tábláján.

A találkozás-ikonok azokat az alapkapcsolatokat jelölik, amelyek által teljesebb testi-lelki érettségre jutunk. Az első az anya-gyermek kapcsolat. Anyának nevezem azt a valóságot, amelyből eredeztetve észlelem magam, amelyben lehetek gyenge is, amely hordoz, táplál, megért, és amely utam végső célja felé segít. Olyan emberhez kötő kapcsolat, amely – ha nagyon emberi módon is, de – megadja a világra segítettség, a feltétlen szeretettség élményét. Arra vágyunk, hogy támogatása ne szűnjék meg soha. Jelenti ez a szülőföld, a nyelv, a kultúra, a közös történelem felecsülhetetlen szerepét is, hiszen a test szerinti anya nem mindekinek, vagy nem mindig tudja megadni ezt a hátteret.

Mária hűséges jelenléte Jézus mellett megerősíti bennünk a hitet, hogy ezt a fajta szeretetet meg tudjuk élni – úgy is, mint aki kapja, és úgy is, mint aki meg tudja adni másnak. Amikor arra törekszünk, hogy feltétlen szeretetet adjunk, akkor hasonlítunk legjobban Isten arcára, akkor vagyunk beöltözve leginkább Isten életébe. Ennek kifejezésére visel Mária bíbor színű (lángszínű) köpenyt. Az ikonokon Mária, mint Istenszülő szerepel. Neve helyett az a görög nyelvű kifejezés áll rövidítve, amely meghatározza ezt az üdvtörténeti szerepet: métér theu, azaz Isten anyja.

Források:

https://szignum.hu/rolunk/boldogasszony-iskolanoverek

https://www.iskolanoverek.hu/kozossegben-elunk/kik-vagyunk/rendtortenet