A városunkban élőkben nagyon erősen élt Mária tisztelete, amely több szakrális kisemlék és szobor állíttatásában, a Mária búcsúhelyre való zarándoklatokban mutatkozott meg. A makói hívek számára a legfontosabb kegyhely Máriaradna és Szeged-Alsóváros volt. Radnára a Kisasszony napi (szeptember 8.) búcsúra zarándokoltak, Szeged-Alsóvárosra pedig Havi Boldogasszony napján (augusztus 5). A zarándoklatok általában többnaposak voltak, amit legtöbbször gyalog tettek meg. A makóiak máriaradnai zarándoklata 1767-ig vezethető vissza.
A Havi Boldogasszony-kép féltett kincse a belvárosi Szent István plébánia templomnak, melyet hosszú ideig eredetinek gondoltak. Több neves kutató is írt a festmény történetéről, eredetéről. Bálint Sándor „a legszögedibb szögedi”, néprajztudós, azt állította, hogy a makói kép 18. századi lehet. Majd a 20. század végén a makói származású, Brutyó Mária restaurátor végzett festékelemzéseket. Röntgen- és infra-, ultraibolya- és luminescens felvételek segítségével a kép keletkezési idejét az 1700-as évekre datálta. A festményhez nem kötődik csoda, vagy bármiféle legenda, de ennek ellenére a makaiak művelődéstörténeti-, és vallási kincsként tartják számon.
Források:
https://web.archive.org/web/20080420094241/http://www.mako.hu/vallastortenetiprogram
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/index_3.htm
