Az első világháborúban fémek hiánya miatt a templomok harangjait is feláldozták, és anyagukból fegyvereket készítettek. Makóról több harangot is elszállítottak. 1917. február 8-án a belvárosi református ótemplomban leszerelték a nagyharangot. Az elszállított harangok pótlása súlyos terhet jelentett az egyházközségnek, de már 1922-ben megkezdték a szükséges pénz összegyűjtését. Ebben nagy szerepe volt dr. Galamb Sándornak, az egyház főgondnokának, és feltételezhető, hogy a belvárosi templom új nagyharangját is az ő javaslatára nevezték el Horthy-harangnak, amihez megszerezték a kormányzó engedélyét. A 26 q 60 kg súlyú Horthy-harang 1927. október 2-án érkezett meg Makóra. A harang érdekes lokális emléke a város kulturális emlékezetének, amely rávilágít az 1920-as évek szellemiségére. Bizonyítja a makói református közösség áldozatvállalását, hiszen többen is erejükön felül segítették a pótlását.
